FLOORBALL – a XXI. század sportja, így nevezik külföldön. Ez a sportág igen lendületes fejlődésen megy keresztül megalakulása óta. Közel 10 év alatt több mint 25-szörösére nőtt az igazolt sportolók száma a világon. A legerősebb játékerőt képviselő országok közül például Svédországban a második legnépszerűbb sportág több, mint 130.000 igazolt játékossal, de Finnország, Svájc, Csehország, Németország, Amerikai Egyesült Államok, Norvégia és Dánia is az élmezőnybe tartozik.

Hazánk már 1989 óta tagja a nemzetközi szövetségnek (ami 1986-ban alakult), s eredményeink az utóbbi világbajnokságokon kezdenek javulni. Mindkét válogatott a B csoport tagja, a férfiak a 2006-ban ezüstérmesek lettek, és a női csapat idén ugyanezt a helyezést érte el, melyek a válogatottak legjobb eredményei.

Ez a játék egy 40 x 20 méteres, 50 cm magas palánkkal körbevett pályán zajlik, a két egymással játszó csapatot 5 + 1 játékos alkotja. Hasonlít a jégkoronghoz (játékidő 3x20 perc, a kapu a palánktól távolabb van, mögötte is lehet játékot folytatni, ütővel játszák, bár ez műanyag, ezért kevésbé balesetveszélyes), a gyeplabdához, de a kosárlabda, valamint a többi labdás sport taktikáját is fel lehet használni, be lehet építeni a repertoárba. Nagyon fontos, hogy mivel kezdetekben iskolásoknak találták ki, sokkal biztonságosabb, nem balesetveszélyes.

Nemzetközi történet

A floorball hazája Svédország (és Amerika, a vélemények megoszlanak)
A Svéd Floorball Szövetség (Svenska Innebandyförbundet) 1981 november 7-én alakult meg.
A Nemzetközi Floorball Szövetség – International Floorball Federation – (IFF) 1986-ban jött létre  Svédország, Finnország és Svájc vezetésével. Jelen pillanatban 48 tagországa és több, mint 280 ezer igazolt játékosa van.
Az IFF első elnöke a játék kitalálója Czitrom András lett. (1986-1992), majd napjainkban 96-tól a  svéd Tomas Eriksson a szövegség első embere.

A világbajnokságokra minden évben sor kerül, páros évben a férfiak, páratlan évben pedig a nők küzdenek meg a trófeáért. Az első férfi VB-t 1996-ban Svédország, míg a nőit egy évvel később Finnország bonyolította le.

A floorball hazai története
Magyarországon a sportág a nyolcvanas évek vége felé debütált. Először az egyetemisták játéka volt, de a kilencvenes évek közepe táján mind az általános, mind a középiskolákban népszerűvé vált.  A Magyar Palánklabda Szövetség már 1989. szeptemberében megalakult, majd meg is szünt. Utána 1997-ben alakult újjá. Ennek ellenére nemzeti válogatottjaink rendszeres résztvevői a világversenyeknek, a bajnokságok győzteseit versenyeztető - mai néven - EuroFloorball Kupán is minden évben résztvesznek a legmagasabb osztály bajnokai.
Budapesten már szinte minden  iskolában játsszák, s egyre több csapat nevez be az országos diákolimpia különböző korosztályos versenyeire. A vidéki erős egyesületek révén is nő a tömegbázisa a sportágnak (Komárom, Szolnok, Debrecen, Eger, Miskolc, stb.)

A felnőtt férfi OB I-ben 12, az  OB I/B-ben 10, az OB II-ben 24 csapat vesz részt a bajnokságban.A női mezőnyt 9 csapat alkotja. Emellett indul U14, U16, U19, U21 és női U19 bajnokság is, ezen kívül minden évben megrendezésre kerül a Magyar Köztársasági Kupa is.

A magyar Floorball Szakszövetségnek 21 tagegyesületete és kb 1200 igazolt játékosa van.

Fontosabb szabályok

-a pálya mérete 20x40 méter
-a játékteret 50 cm magas, a sarkokban lekerekített palánk veszi körül
-a kapu mérete 160 cm x 115 cm, mögötte is folyik a játék
-a játékidő 3 x 20 perc tiszta idő
-a pályán 5 mezőnyjátékos és egy ütő nélküli kapus tartózkodik csapatonként
-az ütő és a kb. teniszlabda méretű labda könnyű műanyagból készül, csak a kapus használ védőfelszereléseket (pl. térdvédő, sisak)

SZABÁLYTALAN:
- megütni, leszorítani, megemelni, vagy megrúgni az ellenfél ütőjét
-ütővel vagy kézzel lökni az ellenfelet
-a labdát térdmagasság fölött megjátszani az ütővel
-a labdát kézzel megfogni, fejelni, lábbal passzolni vagy gólt lőni, felugrás közben a labdához érni
-az ütőt a derék vonala fölé lendíteni